Fertő-tó vízállás ‒ gyors megoldások Nem szabad hagyni, hogy a Fertő-tó kiszáradjon, lehet, hogy soha nem jön vissza!
A Fertő-tó vízszintje drámai ütemben csökken. Évente 10-20 cm hiányzik a vízháztartásból ahhoz, hogy a tó minimális szinten stabilizálódjon. Az ellátóvezeték tervezése, építése és befejezése még több évig eltart, versenyfutás az idővel, sajnos nagyon bizonytalan kilátásokkal.
Ezen az oldalon néhány egyszerű és gyorsan megvalósítható megoldást szeretnék bemutatni, amelyek akár évi 20 cm-rel növelhetik a tó vízháztartását. Meglepő, hogy ezek a megoldások még nem kerültek szóba a nyilvános vitában.
a) Extrém párolgás a túlságosan nagyra nőtt nádöv miatt
A nádas fontos a vízminőség szempontjából és a madarak költőhelyeként. Ugyanakkor ez egy párologtató gép is, többszörösét párologtatja el, mint a tiszta vízfelület, és sokkal többet, mint a többi növény. A nádas területe korábban jóval kisebb volt. Valóban szükségünk van 180 millió négyzetméternyi nádra a klímaváltozás idején?
A nádas területének mintegy 5000 hektárnyi csökkentése akár 10 cm-rel kevesebb párolgást jelentene évente, és a Neusiedl-tó közelebb kerülne eredeti állapotához. De fontos: olyan módszereket kell alkalmazni, amelyeknél a nád csak nagyon lassan nő vissza! Az öreg nád hatalmas területei már nem érdekesek költőhelyként, de jelentősen hozzájárulnak a párolgáshoz. A megvalósítható lehetőségek a PDF fájlban találhatók.
b) Kiszáradt nádas elkülönítése kb. 80cm magas gátakkal
Szeles időben újra meg újra nagy mennyiségű víz kerül a kiszáradt nádasba, és elvész. Az egyszerű, például meglévő anyagból (nád, rizóma, homok és iszap keverékéből) készült gátak ezt csökkentenék. Ezek azonban nem képeznének szigorú határvonalat, hanem bizonyos cserét tennének lehetővé. A nyugalmi szint ugyanaz lenne, csak a viharszint csökkenne. A gátak nagyon gyorsan benőnének, és megtelnének élettel. Szeles időben több millió m3 folyik át az Illmitzer Seeenge felett, és csak részben tér vissza. Ott hatékonyan el lehet kerülni a vízveszteséget egy áramlási fékkel.
c) Az Hanság-főcsatorna vízmennyisége
Jelentős víztömegek (1-1,5 m3/s) folynak le a Hanság-főcsatornán, nem közvetlenül a tóból a zsilipen keresztül, hanem néhány kilométerrel keletebbre. Ezek az Ikvából, mellékfolyóiból és a vízelvezető árkokból származnak. Ha a Hanság-főcsatornát az Ikva összefolyása után kb. 2 méterrel felduzzasztják, a víz a meglévő Hanság-főcsatornán át a mexikópusztai duzzasztóműhöz folyna. Egy rögtönzött szivattyúval a tóba emelhető, és így évente további 10 cm vízszintet nyerhetünk. Az Hanság-főcsatorna megépülése előtt az Ikva a Hanság és így a Fertő-tó vízgyűjtőjének része volt. Ha a vizet a nádövbe irányítjuk, akkor ki tudjuk használni annak természetes szűrő hatását. A részletek a PDF fájlban találhatók.
Szeretném megkérni magyar szomszédainkat, hogy legalább télen tegyék elérhetővé a Fertő-tó számára az Ikva vizét.Ezek a megoldások talán újragondolást igényelnének, de viszonylag gyorsan és egyszerűen megvalósíthatók lennének, és megállíthatnák a pusztító csökkenő tendenciát, mielőtt visszafordíthatatlan károkat okoznának a növény- és állatvilágban, valamint a turizmusban. Teljes felelőtlenség lenne azt feltételezni, hogy a Fertő-tó magától helyre fog jönni, miután a klímaváltozás idején kiszáradt.
Grafik: openstreetmap.org
A Fertő-tó megmentésére tett javaslatokat részletesen itt olvashatja: PDF fájl
Szerző: Ing. Herbert Siegmund, Podersdorf (mint magánszemély)